A Becoming European Eco-citizens (BEE) elnevezésű Erasmus+ program keretében a dél-olaszországi San Severo városában töltöttünk el egy fantasztikus hetet öt diákunkkal és két pedagógussal (Bíró-Szabó Ágnes és Hajdúné Tyukász Zsuzsanna). Pályázatunk harmadik állomása volt ez a mobilitás. Minden nap tartogatott a hat ország (spanyol, lengyel, portugál, török, olasz és magyar) résztvevőinek valamilyen izgalmat, meglepetést: az első napon megismerkedtek a gyerekek a családjaikkal, bemutatták országaikat, városaikat. Közös játékok segítették a csapat közösséggé kovácsolását, új barátságok kialakulását. A közös kerékpározás hangulata felejthetetlen marad, akárcsak a várost elhagyva a természeti környezet felfedezése: Foresta Umbra erdejének különleges növényeinek megismerése egy túravezető segítségével, vagy a csodálatos Tremiti szigetek körbehajózása és természetesen a kellemes tenger. Vendéglátóinknak köszönhetően megismertük a helyi gasztronómia jellegzetességeit: a tésztakészítés fortélyait, a város alatt megbúvó pincerendszereket, a helyi sajtok, sonkák ízeit. A szakmai kapcsolatokon túl szoros barátságok is kialakultak, ami előrevetíti a program pozitív folytatását. A hét során munkanyelvünk az angol volt, de mindenki igyekezett egymástól tanulni akár olaszul is. A résztvevő diákjaink az alábbiak szerint emlékeznek vissza erre a remek hétre:
Hétfőn történt a bemutatkozás, mivel ez volt az első ismerkedési nap. Minden ország mutatott egy prezentációt/videót az országukról, városukról és kultúrájukról. Egy múzeumban volt a találkozó, így utána a múzeumot is körbejártuk. A csapatépítő játékok során megismertük egymást, nagyokat nevettünk. Ezzel a délelőtt véget is ért, következett az ebéd, ahol megtudtuk, hogy itt éhen, nem maradunk. Nagyon sok finom ételt kaptunk ebédre is és vacsorára is. Ebéd után elmentünk focizni egy helyi focipályára. A napot pedig egy nagy vacsora zárta, természetesen tészta legalábbis az én fogadó családomnál biztos. („Víg Lotti”)
Kedden először busszal elmentünk a Foresta Umbrába. Alfonso az egyik olasz fiú biztosította a jókedvet a buszon is. Az erdőben pár új állattal és növénnyel találkoztunk például mérges békákkal. Utána elmentünk megnézni és kipróbálni a Trabuccót, ami egy hagyományos halászati technika. Azután fürödtünk és együtt játszottunk a tengerben egy öko-strandon. A visszafele úton is biztosítva volt a jókedv. Amint visszaértünk a családok átvettek minket. („Ormos-Gonda Csongor”)
A szerdai napon nagyon jó idő volt és sütött a nap. Bicikliket kaptunk a családoktól és elmentünk kerékpározni a városban. Plakátok hirdették az eseményt, ahová a helyiek is becsatlakozhattak. Felhívtuk magunkra a figyelmet azzal, hogy nem csak kocsikkal lehet közlekedni, hanem a bicikli is egy megoldás. Az egész várost bejártuk, nagy tömeget mozgattunk meg, sokan csatlakoztak a rendezvényhez, ami a városházára is ellátogatott, a városvezetés is üdvözölt minket. Az iskolába visszatérve újabb csapatépítő játékok vártak ránk. Délután a családoknál voltunk. Este minden nemzetiség ételeket hozott és közben buliztunk egy nagyot és magyar táncokat tanítottunk a gyerekeknek, tanároknak és szülőknek. („Hajdú Zsóka”)
Csütörtökön reggel indultunk egy varázslatos szigetre, Tremitibe. A szigethez komppal érkezve láthatóvá vált egy bencés erődítmény is, ami az öt sziget egyikén található. A szigetet körbe is hajóztuk, rengeteg barlang és part volt. A védett területek lakatlanok, sok eldugott öböl és robosztus sziklák övezik. A vezetőnktől és olasz barátainktól a vizeink és természeti környezet védelméről tanulhattunk. A sziget található egyetlen homokfövenyen, a Cala delle Arene partján strandoltunk is. A szigeten volt rengeteg árus ahol tudtunk igazi olasz pizzát kóstolni. Délután öt óra felé indultunk haza. A csütörtöki napon nagyon jól éreztem! („Sprok Máté”)
Péntek volt az utolsó hivatalos napunk San Severo városában. A délelőttöt egy vezetett túrával kezdtük, a városháza előtt volt az indulás megbeszélve. Mielőtt azonban oda sétáltunk a fogadó család elvitt egy reggelizőbe ahol nagyon finom friss pékárut kóstolhatunk. A túra során a belvárosban levő templomokat csodálhattuk meg, ahol érdekességeket is hallhatunk róluk. Azután elgyalogoltunk az iskoláig ahol mindenki kapott oklevelet és fotót is készítetek rólunk. Aztán jött a búcsúzkodás ideje. Ebéd a családokkal volt. Este sétálgatunk még a városba, aztán vacsoráztunk egyet utoljára közösen. Szombaton repültünk haza, sok szép emlékkel a szívünkben. („Bori Gréta”)
Michel de Montaigne, francia filozófus szavaival élve az utazás kitűnő tapasztalás. Elménk szakadatlanul gyakorolja az ismeretlen és új dolgok fölfogását; és nincs jobb iskolája a csiszolt életnek, mint ha sok más létforma, hangulat és szokás képét idézzük s a természet ábráinak sokféleségét kóstolgatjuk. A BEE csapat következő állomása Portugália, ahol hasonló szépségek és élmények várnak ránk.
