Egy kedvenc idézetem a BJGs tanulóknak, ami számomra, kutató tudósként, a mai napig érvényes: “Nagyon fontos, hogy soha ne hagyjuk abba a kérdezést. Oka van annak is, hogy miért létezik a kíváncsiság.” – Albert Einstein
Akik ma vagyunk, az a tapasztalataink és választásaink eredménye – ha jó, ha rossz – és ezért külön köszönet és tisztelet a családomnak, gyerekkori barátaimnak és tanáraimnak. A mondás tényleg igaz, hogy “egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell”. Mindig is hálásan gondolok vissza a Batsányi János gimnáziumi éveimre, ami egy igazi közösséget adott nekem a tanári karral és osztálytársakkal. Erős hátteret adott tanulmányilag, mégha nem is mindig tűnt úgy ‘épp akkor’, de a későbbiekben egyértelműen megnyilvánult, amikor idegen nyelven kezdtem tanulni a kémiát, biológiát; az alapok már meg voltak, majd csak fordítani kellett az amerikai egyetemi éveim elején. Hogy csak néhány tanárom említsem a BJG-ből akik hatással voltak rám, Baricsné Kapus Éva és Le Gulliermné meghatározόak voltak a kémia és a biológia iránti lelkesedésemhez. Firó (Fejér Ferenc), a testnevelő tanárunk, inspiráló volt az atlétika és sportok kedvelésében, ami a BJG-s éveken túl is megmaradt a mai napig. Külön köszönet Aradi Miklós tanárúrnak, aki nagyban hozzájárult az angol nyelv iránti szeretetemben, amely szakmai életem fő nyelvévé vált a későbbiekben. Apámat, Nagypál Györgyöt, is ő tanította angolul amikor először kezdett tanítani a BJG-ben, és nyugdíjazása előtt pedig engem tanított. E csodálatos tanárok közül sajnos már sokan elmentek, de örökségük bennünk folytatódik.
Röviden magamról: 2 gyermeken van (12 és 14 évesek), az idősebb most kezdi a gimnáziumot. Kaliforniában laktam 18 évet ahol főiskolát (Whittier College, BA in Neuroscience) és egyetemet (University of Southern California, PhD in Neuroscience) végeztem, és pályát kezdtem a biogyógyszeriparban kutató tudósként. 10 éve New Jerseyben lakunk. A gyógyszerfejlesztői munkám által lett lehetőségem megismerni és találkozni Dr Katalin Karikóval 2022. júniusban a New York-i Tudományos Akadémia előadásán, amikor Molekuláris Gyógyászat (Molecular Medicine) Ross-díjat kapott. Végtelenül szerény, közvetlen, és hatalmas intellektussal rendelkezik. Büszke vagyok, hogy találkoztam vele!
„Mindig jó érzéssel emlékszem vissza a BJG-ben töltött évekre. Hálás vagyok a tanárok lelkiismeretes munkájáért, ami nem merült ki a tananyag leadásában, hanem számos szakkörön, délutáni tevékenységen is részt vehettünk. Az informatika és robotikaoktatás az ország legjobbjai között van, amit az évről évre ismétlődő kimagasló versenyeredmények igazolnak. A gimis órák és a versenyeken való részvétel nekem rengeteg tapasztalatot és élményt adott. Minden onnan indult. Az ott megszerzett tudás és tanári segítség miatt hazai és nemzetközi versenyeken vehettem részt, amik miatt megszerettem az informatikát, így lettem informatikus, emiatt vettek fel az első munkahelyemre, sőt a férjemet is egy versenyen ismertem meg. Azóta is hálás vagyok egykori tanáraimnak, osztályfőnökömnek és osztálytársaimnak azért a 8 évért, amit a gimiben töltöttem. Úgy gondolom, hogy nagyon meghatározóak ezek az évek egy fiatal számára, főleg, hogy kisgimisként az osztálytársainkkal együtt nőttünk fel, tanáraink pedig nélkülözhetetlen alapot adtak a felnőtt életünk megkezdéséhez.”
Szerettem BJG-s lenni, mert amellett, hogy rájöttem, hogy miben vagyok jó és mivel szeretnék a jövőben foglalkozni, azt is fontos volt felfedezni, hogy mit nem szeretnék csinálni. Pedagógia szakra jártam, ott jöttem rá, hogy óvónő biztos, hogy nem leszek. Viszont Kaszásné Tanárnő és Tyukász Zsuzsa Tanárnő megszerettették velem az angol nyelvet, amiért végtelenül hálás vagyok nekik, hiszen 12 éve dolgozom angotanárként, mellette pedig a doktori tanulmányaimat végzem az SZTE Irodalom és Kultúratudományi doktori iskolájának English and American Literatures and Cultures programjában. Viszont a legfontosabb dolog, amit a BJG adhatott, az a (most már) férjem, akivel ott ismerkedtünk meg, osztálytársak voltunk!
A nyolcosztályos gimnáziumban való tanulás életem egyik legmeghatározóbb és felejthetetlen időszakát jelentette. Az osztálytársaimmal együtt felnőni hatalmas előny volt, hiszen közös élményeink és kihívásaink révén szoros barátságok alakultak ki. A jó osztályközösség nemcsak a tanulásban segített, hanem az élet minden területén fejlődésre ösztönzött. A gimnáziumban szerzett természettudományos alapoknak köszönhetően alakult ki bennem érdeklődés a geológia iránt. Az iskolai tananyag és földrajztanárom, Cseri Gáborné tanárnő segítségével felfedeztem a kőzettan, a földtani folyamatok és a földtörténet izgalmas világát Az iskolai évek alatt végzett projektmunkák és különórák inspiráltak arra, hogy ezen a területen folytassam tanulmányaimat, és végül a geológiában találjam meg a hivatásomat. Az iskolai éveim alapjaiban formálták meg a barátságaimat, a karrieremet és az érdeklődésem egy konkrét szakterület iránt, amely azóta is életre szóló szenvedéllyé vált.