Iskolánkban már évek óta hagyomány, hogy a 11. évfolyam diákjai bírósági látogatáson vesznek részt, ahol megismerkednek az igazságszolgáltatás működésével és figyelemmel kísérhetik egy bírósági eljárás folyamatát. 2018. október 25-én a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja alkalmából rendhagyó történelem órát tartott a Csongrádi Járásbíróságon dr. Badóné dr. Murányi Edit bírónő a 12. évfolyam emelt szintű történelem óráján részt vevő diákoknak.
Az előadáson a tanulók képet kaphattak az igazságszolgáltatás történelmi fejlődéséről a középkortól egészen napjainkig, szó esett az egyházi és világi bíróságok ítélkezési szintjeiről, a vagyon meghatározó szerepéről, valamint a római jog és a zsinati kánonjog középkori alkalmazásáról. A Magyar Királyságban az Árpád-házi uralkodók alatt az egyházi ítélkezés volt a mérvadó, mert nem volt kialakult világi jogrendszer, később vegyes bíróságok alakultak, de a szokásjognak továbbra is nagy szerepe maradt. A 14. századra kialakultak a bírósági szintek, az egyházi és királyi bíróságok mellett úriszékek is működtek a jobbágyok fölött, az Anjouk jellemzően vegyesen ítélkeztek, később Luxemburgi Zsigmond visszaszorította az egyház hatalmát, Mátyás uralkodása alatt és a Tripartitum rendelkezései szerint pedig megerősítették a korábban kialakult gyakorlatot.
A Habsburgok idején a nádor és az ispán ítélőmesterek segítségével próbálta helyettesíteni a királyi ítélkezést, II. József szétválasztotta a bírói és a végrehajtó hatalmat, 1848 áprilisában pedig már önálló igazságügyi minisztérium is alakult. Az 1869. évi 4. tv. rögzítette a hatalmi ágak megosztását és a bírói függetlenség kimondásával megteremtette a modern igazságszolgáltatás alapjait. 1871 óta a bírósági ügyeket helyben kell rendezni, az 1949. évi 20. tv. pedig az alkotmány kiadásával tovább szabályozta a bíróságok hatáskörét. A mai ítélkezési szinteket a bírák jogállásáról szóló 2011-es törvény határozza meg, ugyanakkor ma is működnek egyházi bíróságok a hitélettel és a házassággal kapcsolatos vitás ügyek rendezésére.
