Iskolánk 5.F osztályos diákjai 4 felejthetetlen napot tölthettek el a Szandaváraljai Diáktáborban, ahol egy erdei iskola keretén belül ismerkedhettek meg Palócföld hagyományaival, értékeivel, kulturális és gasztronómiai sokszínűségével. Beszámolónk erről a négy napról szól.
Az első napunkon Csongrádról elindulva, Budapest felé vettük az irányt, ahol megnéztük az éppen aktuális – méltán híres és érdekes – Leonardo da Vinci kiállítást. A tárlatvezetés során megismerkedhettünk a reneszánsz kor emberideáljával, az udvarlási szokásokkal és a reneszánsz élet jellemzőivel. Különleges illatokat szagoltunk meg üvegcsékből, amelyek fontos részét képezték az akkori életnek, hódítási praktikáknak, majd ezeket fel is kellett ismernünk. Ilyen volt például a mustármag vagy a levendula. Érdekes információkat hallottunk a híres festőművész életéről, majd kipróbálhattuk a kiállítási tárgyakat, eszközöket, találmányokat. Végezetül rövid kis filmeket is néztünk 3D-s szemüvegek segítségével. Este érkeztünk meg a szállásunkra, ahol nagy vendégszeretettel és finom, meleg vacsorával vártak már minket a házigazdák.
A szerdai nap délelőttjén – az egyik helyi lakos, János bácsi jóvoltából – egy igazi, személyes tapasztalatokra épülő élménybeszámoló részesei voltunk, hiszen ő, mint sokat látott vadász, mindent elmesélt nekünk erről a foglalkozásról, illetve arra is volt lehetőségünk, hogy az általa gyűjtött trófeákat körbe adjuk, megnézzük. Idegenvezetőnk sok-sok kulisszatitkot osztott meg velünk a falusi emberek hétköznapi életével kapcsolatban, így megnézhettük a kévét, a ruhakészítés fortélyait, a férfi és női viseleteket, a használati tárgyakat. Diákjaink be is öltöztek egy család tagjainak és igazán kellemes 2 órát töltöttünk el a múzeumnak is beillő szobában. Ebéd után csapatépítő vetélkedő során igyekeztünk még jobban megismerni egymás erősségeit a táborban és a sok nevetés, izgalom után következhetett a várva várt vacsora. Este éjszakai vadlesen vettünk részt, amelynek során 4 őzet is láthattunk és – bár esős idő előzte meg az éjszakai túránkat – szerencsések voltunk, hogy mégiscsak részt vehettünk a vadlesen.
A csütörtöki napunkat vártuk talán a legjobban, hiszen erre a napra terveztük azt, hogy ellátogatunk Hollókőre, ami a Világörökség része és nyugodtan elmondhatjuk, hogy nagyszerű élményekben volt részünk. A délelőtt folyamán Ispán Dániel volt az idegenvezetőnk, aki minden részletre kiterjedően mesélt nekünk a palócföldi emberek életéről, arról, hogy hogyan kapta meg a falu a Világörökség címet és ehhez kapcsolódóan falukutatási csapatversenyen is részt vettünk. Az 5. osztályosok kreatív csapatneveket választottak (Farhátas Nokedlik, Tégla, Fehér Hollók, Huligánok, Faszék) és nagy örömünkre az egyik csapat maximális pontszámmal teljesítette a feladatokat. Az interaktív verseny során számos kérdésre kellett megkeresni a válaszokat és az erdei tanösvényen is érdekes feladatokkal kellett megküzdenie a csapatoknak.
Az utolsó, pénteki napunkon az időjárás is kedvezett nekünk, így sor kerülhetett az íjászkodásra, amit János bácsi segítségével sikerült megvalósítani. Mindenki kipróbálhatta, hogy milyen is ez a sport és kiderült, hogy egyik-másik diáknak a vérében van ösztönösen ez a tradicionális, célzó készség. Indulásunk és az ebéd előtt sor kerülhetett a számháborúra is, mely során nagy-nagy küzdelmek és izgalmak árán a lányok csapatának sikerült a fiúcsapat zászlóját megkaparintani és eljuttatni a célba. Kora délután elbúcsúztunk a vendéglátóinktól és kissé fáradtan, ámde annál nagyobb élményekkel gazdagodva indultunk vissza Csongrádra.
Az osztálykirándulásunk alatt jó néhány fotót is készítettünk az utókor számára, és csak ajánlani tudjuk ezt az erdei iskolát minden osztályfőnöknek és osztálynak, akik szeretik a természetet, és igazi kulturális, szabadidős gasztronómiai élményekre vágynak kikapcsolódásként év végén.
Rideg-Fekete Márta
osztályfőnök