Két napos győri tanulmányúton vett részt negyven diák a Batsányiból. A programra az informatika, robotika iránt kiemelt érdeklődést mutató és a műszaki irányú továbbtanulást megcélzó matematik-fizika tagozatos tanulók jelentkezhettek. A két csoport hasonló program szerint vett részt a pályaorientációs célú kiránduláson. Beszámolónk az informatika iránt érdeklődő diákokcsoport útja alapján készült.
Az első napot az ETO parkban található technológiai játszótéren töltöttük. A TechnicsPlayground-on rövid bevezető előadással indult, ahol egy nemrégen végzett villamosmérnök és egy fiatal marketing szakember segített a diákoknak megérteni, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan fejlődött az automatizálás, mit jelent a sokat emlegetett Ipar 4.0 kifejezés.
A technológiai játszótéren láthattak a gyerekek többféle mikrokontrollerrel megvalósított saját készítésű kis szerkezetet, pl. jelzőlámpa működőképes modelljét,”meglepetés” dobozt. Ezek azt példázták hogy egy-egy feladatra alkalmas mini számítógépet bárki összerakhat otthon is.
Egy új generációs „gyári” robotcsalád a gépi tanulás egyszerű megvalósítását modellezte a diákoknak. Gyorsan népszerű lett a gyerekek körében a hangvezérlésre is megtanítható Vector. Aki éppen nem fért hozzá a legnépszerűbb robotokhoz, bekapcsolódhatott a szimulátoros tesztvezetésbe.
A második nap gyárlátogatással kezdődött. A matematika-fizika tagozatos csoport az Audi modern gyártósorait nézte meg. Mi az autógyártás egyik fontos kellékét, a visszapillantó tükröket gyártó SMR mosonmagyaróvári gyáregységben vettünk részt pályaorientációs programon. A cég munkatársai a felvételi képességfelmérő tesztektől kezdve, a gyártás, csomagolás, tesztelés, kutatás fejlesztés területeire is elvittek bennünket. Fényképeznünk nem lehetett, de egy részletesebb leírás segít felidézni a látottakat.
A csoportunk elsőként olyan játékos foglalkozáson vett részt, amelyet az ide dolgozni jelentkező munkások teljesítenek. Ezek a feladatok segítenek megismerni, hogy kinek mely készségei az erősebbek. Az egyik teszt a színlátást, a másik a számolási készséget, a harmadik a mintázatok leképezését, a negyedik a rövid távú memóriát, két másik pedig a manuális ügyességet mérte. Mindegyik teszt 1 perces volt, így a gyorsaság is számított.
Következő csoportvezetőnkkel a magas csarnok feletti karzatokat jártuk be, ahonnan ráláttunk az egyes munkafolyamatokra. Itt hallhattunk a munkaidőről, fizetésről, a három műszakról, az egyes beosztásokhoz szükséges végzettségről. A hatalmas gyártócsarnokban a diákok megfigyelhették a szalag melletti munkások tevékenységét. Láthatták, hogy az egészségre káros festési folyamatok automatizáltak, robotkarok végzik ezt a műveletet. Bepillanthattak a raktározás és a küldésre előkészítés folyamataiba. A legmodernebb eljárás szerint már abban a szín, típus, felszereltség sorrendben kell csomagolni a tükröket, ahogyan a megrendelő autógyár gyártósorán felhasználásra kerül.
A következőn körünk a tesztlaborba vezetett, ahol elmondták, hogy milyen módon tudják kideríteni, hogy a kifejlesztett prototípusok kerülhetnek-e gyártásba vagy a szúrópróba szerűen végzett minőség-ellenőrzés milyen eredménnyel zárul. Mi magunk is megvizsgálhattuk a termékeket digitális nagyítóval, láthattuk működés közben a mechanikai igénybevétel (rázkódás, ütközés) szimulációját és a szélsőséges időjárási körülményeket (por, eső, jég, nagyon alacsony vagy éppen extrém magas hőmérséklet) előállító tesztkamrákat.
A gyár bejárása során a következő állomásunk során az ipari minőségű 3D nyomtatást megvalósító terem volt. Hét nyomtatót láttunk, közülük egyik különösen fejlett technológiájú. Az itt dolgozók elmondták, hogy elsősorban a saját cégcsoport K+F igényét szolgálják ki, de azt világszerte: azaz az elektronikusan beérkezett kód alapján előállítják a terméket, ami postán jut célba, olykor a világ másik felén dolgozó fejlesztőmérnökhöz.
Három óra múltával elkészült a „céges fotó” és sok tapasztalattal gazdagodva indultunk tovább.
Tanulmányutunk következő állomásán, a Mosonszolnoki Szélerőműparkban az alternatív energiaforrásokról tudhattak meg többet a gyerekeket. Itt először a szélenergia hasznosításáról hallottak a diákok információkat, majd kísérőnk felügyeletével megközelíthettük és be is léphettünk a szélkereket tartó hatalmas oszlop aljába. Kivételes élmény volt közelről és belülről is látni a fémóriást, megfigyelni a működésről információt adó műszereket.
A délután egy részét ismét a technológiai játszótéren töltöttük.
A Sawyer robot, egy szenzorokkal ellátott robotkar, az együttműködő robotok csoportjába tartozik. A mozgását úgy figyelhettük meg, hogy felvette és kiosztotta a cukorkát, „ő” a jövő lehetséges pincére, irodai alkalmazottja, tisztviselője, otthoni segítő robotja.
A diákok sokféle tapasztalattal gazdagodtak a munka világából és számos példát láthattak az automatizálás gyakorlati alkalmazására.
A matematika-fizika tagozatos csoport kísérő tanárai: Szabó László és Tábori Levente
Informatika, robotika iránt érdeklődő csoport kísérő tanárai:
Gilicze Tamás és Giliczéné László Kókai Mária
A pályaorientációs tanulmányút a Modern Tudás Menő Iskola projekt keretében valósult meg.
Ajánlott hivatkozások:
- Teljes képgaléria, 104 képpel
- A TechnicsPlayground közösségi oldala
- Audi gyárat bemutató video
- SMR Mosonmagyaróvár honlapja és a céget és egy terméket bemutató rövid video
- A modern visszapillantótükör technológia
- Omnikerekes autó modellje
- Sawyer robot