Kiss János távozása után először Imolya Imre vezette az iskolát 1956-tól 1957-ig, majd Havas Gyula kapott megbízást, aki 1941 óta a gimnázium tanára volt. Ő 1973-ig látta el ezt a feladatot.
A gimnáziumi oktatást többféle szakközépiskolai képzés egészítette ki a következő években, ezek nappali és levelezőrendszerben is működtek. Így a szőlész-borász, a gépipari és a faipari szakképzés több éven át volt a gimnázium szakközépiskolai része. 1957 szeptemberében megkezdődött a tanműhely szervezése Pozsár László és Fehér József tanárok vezetésével. 1959-től a gyakorlati képzés heti 2 órában történt. A műhelyben fa – és fémmegmunkáló csoportok dolgoztak, a lányoknak varrodát állítottak fel. A vasas részleg maradt a gimnáziumban, mivel a fás részleg a következő évtől a bútorgyári tanműhelyben kapott helyet. 1964-től a gyakorlati foglalkozáson gépkocsiszerelést tanultak, 1966-ra pedig a szerelőműhely is elkészült. A Batsányi az 50-es évek végére új oktatási formákkal próbálkozott. 1959-ben 5+1-es tanítás kezdődött: a tanulók öt napot a gimnáziumban töltöttek, míg egy napot valamilyen termelőüzemben gyakorlaton. Ez a képzés mindössze egy osztályt ért meg.
