A Középiskolai MTA Alumni Program keretében Dr. habil Csernus Sándor tartott előadást a francia kultúrtörténetről iskolánkban 2022. november 11-én; éppen erre a napra esett a pannóniai születésű Tours-i Szent Márton ünnepe, akit ma is Franciaország legfőbb védőszentjének tartanak.
Csernus Sándor tanszékvezető egyetemi docens az SZTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszékén, fő kutatási területe a magyar–francia kapcsolatok története és a középkori politikai struktúrák és politikai gondolkodás. Átfogóan tanulmányozta Zsigmond és a Hunyadiak Magyarországának nemzetközi szerepet, és a francia forrásokban kirajzolódó képét.
Egyetemi oktatói és kutatói karrierjével párhuzamosan itthon és külföldön végzett kulturális diplomáciai és oktatói tevékenységet, 1998-2006 között kulturális tanácsos, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, 2006-2008 között a Balassi Intézet nemzetközi igazgatója volt. Több ízben oktatott Franciaországban, számos konferencián és több folyóirat szerkesztőbizottságában vett részt.
Az előadás során elhangzott, hogy Szent Márton azért lehetett annyira népszerű, mert egy kolostort alapított 371-ben, köpenye felét pedig egy fázó koldusnak adta, mivel a másik felét a római állam fizette, így fejezte ki tiltakozását az állami infrastruktúrával szemben és együttérzését a szegények felé. Az előadás második fele Habsburg Ottó találó idézetével indult: „Aki nem ismeri a múltját, nem ura a jövőjének sem, hisz’ nem tudja, hogy honnan jött, így azt sem tudhatja, hogy hová tart, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudja, hol van.”
A továbbiakban megismerhettük az Annales-iskola szempontrendszerét, amelynek kutatói a középkor feljegyzéseit használva újszerű látásmódban tüntették fel a múltat és annak kihatásait a jelenre. Szóba kerültek a középkor kicsi felnőttként definiáló gyermekábrázolásai, a halál természetesnek való felfogása, és az is, hogy az őrület meghatározásához tisztázni kellett, mi számít az adott korban normálisnak vagy éppen abnormálisnak. A középkort sokan Petrarca nyomán sötétnek tartották, de a színekben pompázó katedrálisokat vagy a középkori ember sokrétű érdeklődését megismerve világossá vált számunkra, hogy ez csakis félremagyarázás lehet. A 19. századi nacionalizmus kibontakozása során a múlt átértékelésével nemcsak hogy előtérbe került a középkor, hanem népszerű kultusza még napjainkban is tart.
