Szeretettel és tisztelettel köszöntünk minden érdeklődőt a zene világnapja alkalmából megrendezésre kerülő rendhagyó énekóránkon itt, a Csongrádi Nagyboldogasszony templomban. Különleges helyszín, különleges alkalom a mai, hiszen éppen 10 éve, hogy elindult ez a programsorozat iskolánkban, így a jubileumi évet egy különleges helyszínen ünnepelhetjük együtt. Az elmúlt évtizedben minden évben más-más tartalommal, zeneszámokkal, fellépőkkel készültünk október 1-re, és ha számot vetünk az elmúlt időszakkal, akkor felidézhetjük, hogy iskolánk diákjai, tanárai mellett vendég fellépőink voltak olyan operakaland nagykövetek, mind például Pitti Katalin, Liszt-Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes és kiválóművész, Rujsz Edit, címzetes magántáncosnő, balettmester és koreográfus vagy éppen Csák László, csongrádi hangász, aki számtalan országba eljutva, manapság legalább 50 -féle hangszeren tud játszani, és akinek a legnagyobb hangszer gyűjteménye van a városunkban. Október 1-jét Yehudi Menuhin, amerikai hegedűművész kezdeményezésére, 1975-től az UNESCO – az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete – a zene világnapjává nyilvánította, így éppen 48 év óta ünnepelhetjük a kultúra, művészet fontosságát ezen a napon. A rendhagyó alkalomra készülve igyekeztünk olyan tartalommal gazdagítani a műsorunkat, amely valóban ritkaságnak számít, hiszen a csongrádi templom adta hangulat, ennek a helynek a magasztossága, meghittsége adja a mai koncertünk különlegességét is.
A rendhagyó énekóra első műsorszámaként kérem, hallgassuk meg Tomcsányi Péter és Kovács Marcell 11.A osztályos tanulók duóját, akik egy hegedű-zongora darabot adnak elő Siciliano címmel. A darab zeneszerzője a barokk korban élt Giovanni Battista Pergolesi, olasz zeneszerző, hegedű és orgonaművész.
A barokk korban időzve, a következő percekben egy hangszerbemutatón van lehetőségünk részt venni. A 17. század egyik legkedveltebb hangszere az óriás méretű orgona, amelyet a hangszerek királynőjeként is szokás emlegetni, nem véletlenül. A következő percekben bizonyára mindenki számára egyértelmű lesz, hogy miért is kapta ezt a titulust ez a hangszer. Az orgonát bemutatja Kecskés László tanár úr, aki katolikus hittantanár, iskolánkban is, egyúttal kántor, és akinek az orgonához való kötődése már kisgyermekkora óta jelen van az életében. Kérem, forduljunk meg a kivetítő felé, hogy láthassuk is a bemutatóját.
Köszönjük szépen a különleges hangszerbemutatót, és ha már a hangszerek királynőjéről volt szó, akkor iskolánk egyik tehetséges tanulóját is felkértük, hogy játsszon ezen a nem mindennapi hangszeren. Tomcsányi Péter a barokk kor kiemelkedő és legismertebb zeneszerzőjétől, Johann Sebastian Bachtól választott különböző darabokat, akinek zenéjére a tökéletes megszerkesztettség, kidolgozottság jellemző, valamint műveinek címétől függetlenül, darabjaiban mintha az Istent keresné. Magasztos, áhítatos művei az egész zenetörténetet megújították élete után, így Bach nagy hatást gyakorolt a zene fejlődésére.
Egy legendát is szeretnénk a közönséggel megosztani azzal kapcsolatban, hogy mennyire tehetséges volt Bach. A történet szerint, Bachot egy másik orgonista kihívta egy zenei párbajra, hogy kiderüljön, ki a jobb közülük. Amikor ez a másik orgonista véletlenül meghallotta, ahogy Bach a templomban ujjgyakorlatokkal bemelegít, hogy felkészüljön a párbajra, ijedtében elhagyta a várost, félve a teljes szégyentől! A zeneszerző legkedveltebb hangszere az orgona volt, ám emellett hegedűművész is volt. Szinte minden hangszerre írt darabokat, valamint forradalmasította a fúga műfaját. A fúga egy olyan összetett zenei darab, melyben egy téma szólal meg először, majd annak kidolgozásai, melléktémái, és visszatérései jelennek meg. Fokozatosan minden szólam bekapcsolódik a műbe. A következő percekben Bach 8 kis prelúdium és fúga című művéből halljuk a g-moll prelúdium és fúgát, valamint az a-moll prelúdiumot.
Bach legismertebb darabját talán senkinek nem kell bemutatni, a d-moll toccata és fúgájából következzék a toccata.
A továbbiakban egy egészen másfajta világba utazunk el, elhagyva az 1600-1700-as éveket, így a romantika, a 19. század korába kalauzol el minket Cesar Frank, aki francia zeneszerző volt. Művei lágyan, nagyon líraian szólnak, ahogyan egy romantikus darabtól várhatjuk. Most hallgassuk meg az Allegretto című darabot, elköszönve az orgonától, Péter előadásában.
A következő percekben, maradva a romantika korában, Taricska Sára 9.F osztályos tanulót hallhatjuk, aki Franz Schubert: Erste Walzer című darabját adja elő. Schubert elsősorban a dalok költője volt, több mint 600 művet komponált, de számos műfajban is otthonosan mozgott, így egy romantikus táncot hallhatunk most Sára előadásában.
Kovács Marcell, 11.A osztályos tanuló több mint 8 éve zongorázik, így a következő percekben ő mutatja meg tehetségét Chopin – romantikus zeneszerző – h-moll keringőjével.
A rendhagyó koncertünk utolsó részében megérkezünk a mai, modern világba, ahol már igazán könnyedebb műfajú zenéké, mint például az úgynevezett filmzenéké a főszerep. A 2000-es évek nagy sikerű filmje a Rekviem egy álomért című film, amelynek híres zenei részlete a Lux Aeterna, zeneszerzője pedig Clint Mansell angol zeneszerző, akit Golden Globe díjra is jelöltek. A darab érdekessége, hogy ezzel alapozta meg Mansell a hírnevét, illetve a Gyűrűk ura: A két torony című film előzetesében hallható ennek a részletnek az átdolgozása. További érdekesség még, hogy ezt a számot számos mozifilm és TV-sorozat, például a Lost előzetesében is lehet hallani. Hallgassuk meg ezt a zenei részletet Puskás Szilvia 11.F osztályos tanuló előadásában elektromos zongorán.
Műsorunk zárásaként egy 21. századi dél-koreai zeneszerző és zongorista, Yiruma: Spring Time című művét hallhatjuk, aki az úgynevezett New-Age műfajt képviseli a zenei palettán. Ez az irányzat egy, az 1960-as és 70-es években kiformálódott zenei műfaj. Yiruma műveit a dallamosság és az ismétlések teszik jellegzetessé, amely jellemzőket hamarosan meg is figyelhetjük művében. A zenész számos musical, film és színdarab zenéjét is szerezte már. A következő percekben felhangzó darabot elektromos zongorán Puskás Szilvia 11.F osztályos tanuló, fuvolán pedig Rideg-Fekete Márta tanárnő adják elő.
A zene világnapi koncertünk megszervezésében sokaknak köszönettel tartozunk, így a diákok hangszeres felkészítő tanárainak: Vágvölgyi Melindának, Kucsoráné Kálmán Erikának, Nagy Jánosnak – zongora, orgona; Szekrényesi Viktóriának – hegedű, valamint a koncert szervezésével, előkészítésével kapcsolatban Németh Róbertnek, Kecskés Lászlónak, a kiváló technikai feltételek biztosításáért iskolánk technikusának, Molnár Attilának, valamint a fotók elkészítéséért Kovács Péter tanár úrnak.