Erdélyi Péterné
1972-ben végzett a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán, matematika-fizika szakos középiskolai tanárként. 1972. augusztus 16-án kezdte tanítását a Batsányi János Gimnáziumban, majd az akkor elinduló Faipari Szakközépiskolában. 1991. augusztus 1-től nyugdíjazásig újra a Batsányi János Gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt.
A tanári kar meghatározó tagjaként, egyéniségével sok kolléga és diák számára feledhetetlen emlékekkel töltötte meg életüket.
Atkári Jánosné (Atkáriné Kati) szavai hűen tükrözik emlékünket Jucóról.
„Nagyon nehéz szavakat találni akkor, amikor olyan valakiről akarunk elmondani valamit, aki közel állt hozzánk, és többé már nincs itt. Elment… És még fel sem fogtuk… Én is így vagyok Jucóval. Én Juliskának hívtam… 😊
Akkor ismertem meg, amikor a faipariból visszajött a gimibe tanítani. Gyorsan közel kerültünk egymáshoz, és jó barátság alakult ki köztünk. Aztán ez meg is maradt.
Milyen is volt ő? Temperamentumos, vidám ember. Jó humora volt, sokat nevettünk együtt.
Nagyon szerette a hivatását, szeretett tanítani, főleg a matekot. Szabad idejében is gyakran oldott meg matek példákat, számára ez szórakozás, kikapcsolódás volt. Később a sudoku is hasonlóképpen.
De nem volt szakbarbár. Sőt, nagyon széles látókörű és műveltségű ember volt. Nagyon sokat olvasott, a klasszikusoktól a modern irodalomig.
Szerette a jó társaságot, szeretett beszélgetni mindenről.
Imádott utazni. Sok helyen járt, és számára mindig nagyon fontos volt, hogy a látnivalókat megnézze, ezzel is gyarapítva tudását.
Én ilyennek fogom megőrizni az emlékezetemben. Nagyon fog hiányozni nekem….”
Isten veled Jucó néni!