„Ha megtanulunk egyszerűen örülni az életnek, ha elégedettek tudunk lenni, az magával vonja a jóllét érzését. Ez mindannyiunkban közös, csak a módszereink másak.” Louisa Thomsen Brits írónő

Márciusban az iskolai boldogságórákon az apró örömökkel foglalkoztunk, ami az egyik leghálásabb téma az év során. Az osztályok, csoportok igazán élvezték a havi téma feldolgozását, és szaktanárok is igyekeztek kreatív és interaktív módon tervezni a délelőtti tevékenységeket. Ebben a hónapban ünnepeltük a boldogság világnapját is (március 20.), amellyel kapcsolatban külön és készültünk előzetesen, iskolai szinten is, így a beszámolónk is felkerült a honlapra egy külön eseményként: (https://www.bjg.hu/index.php/2025/03/25/boldogsagunk-vagy-boldogtalansagunk-sokkal-inkabb-attol-fugg-hogy-mi-van-bennunk-mint-attol-hogy-mi-van-korulottunk-kosztolanyi-dezso/)

A 6/f osztály így dolgozta fel a havi témát: Az osztállyal a tankönyvmentes héten kezdtünk foglalkozni a témával. Az osztályfőnöki órán a párok azt a feladatot kapták, hogy mesterséges intelligencia segítségével és természetesen ezt követően saját ötleteikkel írjanak rövid meséket, verseket és dalszövegeket a boldogságról. Készült tanmese, állatmese, de remek versek és dalok is íródtak. Az illusztrációkhoz is az AI segítségét hívták a diákok.  Az elkészült munkákat a termükben kialakított galériában kiállítottuk, így az iskola valamennyi diákja és pedagógusa számára elérhetőek az alkotások.  Programjaink folytatódtak a spanyol Erasmus csoport fogadásakor, mivel az egész osztály lehetőséget kapott, hogy több alkalommal is becsatlakozzon a heti feladatokba. Fellépésekkel, közös táncos programmal fejleszthették kapcsolataikat. Nem feledkeztünk meg a szülők bevonásáról sem, hiszen egy családi napot tartottunk, ahol a családfők főztek, anyukák sütikkel készültek, miközben a diákok aktívan sportoltak és játszottak. A diáknapon az osztály is benevezett a főzőbajnokságra, ahol ugyancsak egy szülő segítségével megleptük az osztályt egy finom ebéddel.

A 8/f osztály így dolgozott márciusban: Igen, húztunk, mint az ajándékozásnál és kis apró „jó dolgokat” kellett tenni a másiknak, akit kihúztunk. Az osztályunkban van egy diák, aki magántanuló lett az év során, így a diákok önszerveződésben elmentek meglátogatni őt, ami szintén örömteli meglepetés, odafigyelés volt az osztály tanulói részéről és mindenki élvezhette a közös délutánt a rég nem látott osztálytárssal. 

A 11/f osztállyal a következő tevékenységekben vettünk részt:  A hónap elején az osztályban a fúk nőnapi meglepetéssel készültek, így mind a lányoknak, mind az osztályfőnöküknek és helyettes osztályfőnöküknek is virágokat vettek, így készültek március 8-ra. Igazán megható pillanat volt ez a számunkra, így valóban örömteli pillanatként kaptuk és éltük is meg a fiúk figyelmességét az osztályban. Folytatva a meglepetések sorát a női dolgozóknak és az osztályban tanító pedagógusoknak is készültek kis csokoládé meglepetéssel a fúk. Szintén örömteli alkalom volt az egyik rajz óra meglátogatása részemről az osztályomban, ahol az egyik kolléganő – Stéhlikné Szalkai Mária rajz szakos tanárnő  – útmutatása alapján kosarat terveztek és hajtogattak a tanulók, majd ezeket be is festették. A hónap második felében a diáknapra is készültek néhányan az osztályból, így a 12.a osztállyal összefogva finom ebéd (paprikás krumpli) is készült a zsűrinek és a csapatnak is március végén. 

Biró Edit tanárnő németes csoportja így dolgozott a hónap folyamán: A boldogságórán először megnéztünk egy rövid, német nyelvű videót arról, miért fontos észrevenni a hétköznapok apró, boldog pillanatait. Egy kis trükköt is tanultunk a filmből: ha minden reggel egy marék gyöngyöt, vagy üveggolyót rakunk az egyik zsebünkbe, és minden egyes alkalommal, amikor valamilyen öröm ért bennünket, egyet áthelyezünk a másik zsebünkbe, akkor este átgondolhatjuk (és ezzel együtt újraélhetjük), mennyi boldog pillanatunk volt a nap során. Ezután a diákok elmondták, mi minden okoz nekik örömet, mi az, ami boldoggá teszi őket. Sok minden szóba került, az olvasástól a zenehallgatáson át az iskolai sikerekig és a barátokkal eltöltött időig. Ezután egy fontos gyakorlat következett, a diákokban tudatosítani akartam, mennyire fontos, hogy értékeljék saját magukat is, ezért azt kellett megfogalmazniuk, mi az, amiben kimondottan jók, mik az erősségeik, milyen tulajdonságaikra a legbüszkébbek. Ezután a Boldogság Világnapja tiszteletére verset írtunk, néhányan a rajzaikkal illusztrálták a költeményeket. Nagy örömünkre az órát meglátogatta az iskolánk boldogságóra-koordinátora is, aki kíváncsi volt a csoport munkájára.

Kovácsné Baranyi Margit tanárnő németes csoportja így számolt be a márciusi boldogságórákról: A 11.A-s csoportom azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a márciusi boldogságóránkat iskolán kívül tartsuk meg. Ezt kiváló ötletnek tartottam, és még a hónap témájához („Apró örömök élvezete”) is jól illett. Német órán közösen elmentünk fagyizni, illetve sütizni egy közeli cukrászdába. Először is megbizonyosodtunk arról, hogy tényleg finom sütiket és fagyikat árusítanak, majd a tanulóknak fényképeket kellett készíteniük a hely kínálatáról és az árakról. Otthoni feladatként pedig azt kapták, hogy ismerkedjenek meg a Canva-val (ez egy nagyon hasznos képszerkesztő alkalmazás), és ennek a segítségével készítsenek a cukrászdáról egy német nyelvű plakátot. Az elkészült plakátokat természetesen elküldtük a cukrászdának is. Reméljük, hogy nemcsak magunknak, de nekik is sikerült szereznünk ezzel egy apró örömet. 🙂 

Rideg-Fekete Márta tanárnő emelt fakultációs angolos csoportja így tevékenykedett: A hónap elején megnéztünk egy rövid angol nyelvű videót az egyik tanórán, amelyet az ajánlott szakmai anyagból válogattunk. Ebben a videóban arról mesélt az előadó, hogy mennyire fontos az, hogy az életben elénk táruló örömteli pillanatokat tudatosan meg tudjuk élni, élvezzük ezeket, és ne akarjunk mindent dokumentálni, lefotózni, mert akkor lemaradunk az adott pillanat megéléséről, az elkészült fotókat pedig nagy valószínűséggel sosem fogjuk nézegetni. A videóval kapcsolatban kikértem a diákjaim véleményét is, így gyakoroltuk az úgynevezett debate (vita) feladattípust, ami az emelt szintű érettségi vizsga egyik vizsgafeladata is. A tanórát egy páros beszélgetős  feladattal folytattuk, amihez kölcsön kértünk a művészetek folyosóján megtalálható kettő – Almási Mariann, rajz szakos tanárnő, szakmai útmutatása alapján batsányis diákok által korábban lefestett – széket. Ezen a két széken ülve osztottuk meg egymással angolul azokat a személyes pillanatainkat, amelyekért hálásak lehettünk a hónap során, illetve másoknak tudtunk tudatosan kedves pillanatokat szerezni. Zárásképpen lufit kapott minden tanuló, amelyre összeírtuk azokat a szavakat, amelyekkel mondatot tudtunk alkotni. Természetesen lufidobálás közepette valósult meg a feladat, hiszen a jókedv, az élménypedagógiai eszköztár alkalmazása hatékonyabb minden tanulási folyamatban, így az angol nyelv használatában is. 

Pedagógus Nagykövetként egy kis nápolyival leptem meg a boldogságórás kollégákat (Hajdúné Tyukász Zsuzsanna, Huszák Béla, Biró Edit, Kovácsné Baranyi Margit), amely meglepetés igazán jólesett nekik, mert sokat dolgoztak és dolgoznak azért, saját szabad idejükben is, hogy a boldogságórák érdemben, interaktív, egyúttal érdekes módon valósulhassanak meg intézményünkben. A hónap folyamán egy ismeretlen beteg kisfiúnak is gyűjtöttem kupakokat, amellyel, reményeim szerint, én is hozzájárulhattam a gyógyulásához. Mivel a diáknap  március végére esett iskolánkban, így vállaltam, hogy elkészítek egy Kahoot kérdőívet, amelyhez megkértem kollégáimat, hogy küldjenek egyénre szabott kérdéseket, valamint jó és rossz válaszokat is. A közös játék, a különleges információk minden bizonnyal meghozták a sikert a batsányis közösségben, mert ez a játék a diákok és kollégák számára is meglepetés volt a délelőtt folyamán. 

Reméljük, hogy a hónap sok-sok pozitív élménye olyan lendületet adott mindenkinek, amely kitart a hamarosan beköszöntő tavaszi szünetig!