A szegedi egyetemi évek után 1998-ban kezdtem tanítani matematika – informatika szakos tanárként. Biztosan állíthatom, hogy lendületem azóta is töretlen, energiát adnak a gyerekekkel töltött mindennapok, és minden nap más! – többek között ezt is szeretem a tanításban. A változatosság a gyerekek sokszínűségéből is fakad: akár őszinte – akár csibész, akár bőbeszédű – akár halkszavú, mind törődésre, következetességre vágyik az iskolában éppúgy, mint a családokban. Ezt a biztonságot kell megadnunk nekik. Szeretném, hogy vigyék magukkal az órák hangulatát, fegyelemre és figyelemre tanítom őket, hogy a matematikában megszokott módon később is alaposan, tervszerűen, kreatívan dolgozzanak.Boldogságunk egyik feltétele a jól kooperáló, alkotó munkahelyi környezet. Célom az, hogy megtapasztalják az együttgondolkodás élményét, elsajátítsák az összedolgozás képességét, ez a jövő munkahelyén fontos elvárás is egyben. Számomra nem a versenyszellem az első, hanem egymás erősítése, segítése, támogatása árán lehetünk (együtt) sikeresebbek – szakvizsgázott mentorpedagógusként és sokéves osztályfőnöki tapasztalattal ezt az értéket képviselem.
A tanítási órákat korszerű technikával, informatikai eszközök használatával színesítem, a matematikával emelt szinten foglalkozó tanulóim sikeresen helytállnak az egyetemi évek alatt is. Köszönöm diákjaimnak, hogy a 2020-as évben az ő ajánlásuk alapján tankerületi igazgatói dicséretben részesültem a digitális oktatásban végzett munkámért. A tudásmegosztás, a szakmai együttműködés híve vagyok, szoros, jó kapcsolatot ápolok kollégáimmal.
Pólya György gondolata szerint: ” Ha valaki egyszer megízleli a matematika örömét, nem fogja egykönnyen elfelejteni.” A matematikában többek között ott van a harmónia, a szépség, a rendszer, a logika, a ritmus, az egyensúly – amire nagyon nagy szükség van ebben a világban.
Adni jó, pályám során arra törekszem, hogy tanulóim ezt a gazdagságot vigyék magukkal.